"Könnyen milliomos lehetsz, ha milliárdjaid voltak"
Hamarosan elérkezik a "fordulat éve", a hazai földtulajdonosok mellé felsorakozhatnak a társaságok és a külföldiek, s ezzel az ügyesebb befektetők Mekkája is eljönni látszik.
"Könnyen milliomos lehetsz, hogyha milliárdjaid voltak" - idézi a tokajiak egyik kedvenc aranyköpését a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Agrárkamara elnöke, Koncz György, aki nem mellékesen a Magyar Agrárkamarának is az alelnöke. A szakember szerint a szőlő már lecsengett.
- A gazdagok ültetvénye ma már a szőlő, nem azért tartják, mert jól jövedelmez, hanem mert rangot ad - folytatja a kamarai vezető, aki szerint számos esetben az egységes ültetvények jogi státusa sem teljesen egyértelmű, a tulajdonos igen gyakran nem azonos a felépítménnyel rendelkező, egykori nagyüzemi borászatok munkájának a folytatóival. - Még konfliktusok is keletkezhetnének abból, ha kivágnák az ültetvényeiket azok, akik telepítették, mivel a tőkék alatt lévő földek - amelyek nem a felépítmények tulajdonosainak a vagyona - rögtön negyedannyi aranykoronára zsugorodnának.
A 2011-es csapdája?
- A mi megyénkben is a termőföld zömén hagyományos mezőgazdasági kultúrákkal foglalkoznak az emberek - igazít el a borsodi agrárkamara elnöke. - De nagy szélsőségekkel lehet találkozni, hiszen van, ahol jó minőségű a talaj, kiépített infrastruktúra segíti a gazdálkodást, s van az ellenkezője is bőséggel. A csereháti, több bodrogközi térségben még ingyen sem kell senkinek a föld. Más esetekben nem annyira a talaj minősége okoz nehézséget, hanem az, hogy nem lehet nagy darabokban megvásárolni a szántót, hanem csak kis parcellákra, alacsony aranykorona-értékre lehet szert tenni. Itt még az sem jellemző, hogy külföldiek gazdálkodnának. Azt persze sejteni lehet, hogy sokan várják az uniótól kapott moratórium 2011-es feloldását. Az eladók is figyelik ezt a dátumot, meg persze az árak alakulását, de Borsod esetében azt tévesnek tartom, hogy az osztrákok, németek, olaszok megjelenése hajtja majd fel az árakat, a jogi személyek azonban érdekeltek lesznek abban, hogy a saját maguk által művelt földeket meg is vásárolják.
Az északkeleti országrészben is jegyzik már tehát a termőföld szempontjából különösen fontos dátumot, az uniós derogáció várható 2011-es feloldását. Az Alföldön, de legfőképp Nyugat-Dunántúlon másfajta motivációk is szerephez jutnak, sőt kiemelt szerephez, hiszen most már a befektetési célú kereslet is rányomja a bélyegét a földpiacra. De hogy mennyire és milyen trendek jegyében, arról tudományos igényű áttekintést kaphattunk az Agrárgazdasági Kutató Intézetben.
- A "fordulat éve" valóban 2011 lesz, akkor jár le a külföldiek és a társaságok tulajdonszerzési európai uniós derogációja - vetíti előre dr. Kapronczai István, az intézet főigazgató-helyettese. - Erre az időpontra a hazai földtulajdonosoknak, a kormányzatnak és az agrárpolitikának egyaránt fel kell készülnie. Ugyanis alapvetően megváltozik a kereslet.
A főigazgató-helyettes, miközben leszögezi, hogy a föld ragyogó befektetési eszköz, kivált, mert a nyugat-európai jelenlegi árak lényegesen magasabbak a magyarországiaknál, s megnő a kereslet derogáció lejárta után, figyelmeztet rá: helye van az óvatosságnak is. Az egyáltalán nem baj, hogy hazánkba jön néhány tucat holland vagy dán gazdálkodó, megvesz 50-100 hektárt, és elkezd termelni, adót fizetni, sőt elmagyarosodik gyermekeivel együtt. Az nem érdeke az országnak, az agráriumnak, hogy hatalmas birtokszerkezetek alakuljanak ki, amelyek kevés munkaerőt foglalkoztatva jelentős intenzív kultúrákkal gazdálkodnak, s nem sokat törődnek a magyar falu helyzetével, jövőjével.
- E negatívum megelőzésére is fel lehet készülni - ajánlja Kapronczai István -, mégpedig éppen egy nyugat-európai mintájú üzemszabályozással. A regulának semmiképpen sem szabad fenyegetnie a jelenlegi nagyüzemi kereteket. Nagyon nehéz megmondani, hogy mekkora birtokméretek azok, amelyek eltartanak egy-egy embert vagy családot, hiszen fél hektáron, fólia alatt lehet orchideát termelni, s persze lehet ugyanannyi jövedelmet elérve 200 hektáron gabonával foglalkozni. Az Európai Unió is felhagyott a hektárban való számolással, helyette ökonómiai méretegységben - szakszerű elnevezéssel európai méretegységben, EUME-ben - fejezi ki a földdel való gazdálkodás jellemzőit. A napi árfolyam szerint egy EUME megfelel 1200 eurónak, mintegy 310-320 ezer forint fedezeti hozzájárulásnak.
Forrás: piacesprofit.hu
