Kürti Tamás vállalkozó, stratéga és vezető az internet korai szakasza óta. Öt éve ő alapította és vezeti a Kürtben a kutatás-fejlesztés és innováció menedzsment üzletágat. 2005-ben alapította a futurIT Integrált biztonsági kutató-fejlesztő központot Veszprémben. A kreativitás szerepéről a Wanderlee Magyarország és a HR Portal szemináriumán tartott előadást.
Kürti Tamás egy informatikai biztonsággal foglalkozó cég fejlesztési vezetőjeként csöppent bele abba a világba, amely azt keresi, hogyan lehet hasznosítani az emberiséget, mint erőforrás tömeget. Mint mondja, ő mindig is inkább a munkatársak emberségét szerette volna hasznosítani. Ahhoz, hogy a dolgozókból ki lehessen hozni a maximumot, az egyik követendő útnak az ISO minősítési rendszer gyakran feledésbe merült egyik alapfilozófiáját tartja - amely azt mondja, hogy először vond be az ember kétkezi munkáját, majd a fejét (szellemét), legvégül a szívét. Kürti Tamás példamutatónak tartja a japán Kaizen szemléletét is, amelynek lényege a folyamatos fejlődés, fejlesztés. Az ISO-val egyidős japán Kaizen (jelentése: változás a jobbításért, fejlődésért) irányítási rendszer már alapvetően épít a munkaerő kreativitásának hasznosítására a munkahely hatékonyságának, emberségességének növelése és feleslegképzésének csökkentése érdekében. Ehhez elkerülhetetlen a Bennis által megfogalmazott új vagy szervezeti komptenciák gyakorlatba vitele, melynek lényege tévedéseink, hibáink belátása, emberi kapcsolatok, értékkonfliktusok, érdekellentétek kezelése, bizonytalanságok elismerése és a gondolkodás jövő orientációja.
A kreativitás a kiváltságosok osztályrésze?
A multinacionális vállalatok, mint például a Google vagy az IBM, különféle módon támogatják a kreativitást, például úgy, hogy nincs kötött munkaidő, be lehet vinni a kutyát a munkahelyre stb. Kürti Tamás úgy véli, a kreativitás mindenkiben ott rejlik, csak az a kérdés, milyen arányban, de bárkiből előhozható és fejleszthető. Az extra hasznot, a komoly versenyelőnyt ugyanis az irracionális, analogikus gondolkodás forrásaként működő jobb agyféltekéből lehet megszerezni. Magas hozzáadott értéket alkotó társadalomban a sikerhez, a boldoguláshoz és a jóléthez vezető út első számú erőforrása tehát a kreatív munkaerő - vallja a fiatal vezető.
A kreatív munkást a hozzáállása jellemzi: hajlamos a változtatásra, független, rugalmas és toleráns más kultúrákkal szemben. A kreativitás fontosabb megnyilvánulási formái: a produktív gondolkodás, találékonyság, ötletesség, az új megalkotása, az összefüggés, a rend felismerése, a probléma-felismerés és problémamegoldás, bármilyen korábbi tapasztalatra az új felhasználási lehetőség megtalálása, az információk felismerése, befogadása, megőrzése, felidézése, az információk közötti kölcsönhatások felismerése, az új és a korábbi információk kapcsolatának feltárása, az elmében (tudatban és a tudatalattiban) lévő információk közvetlen gyakorlati hasznosítása.
A Kürt Zrt. kutatás-fejlesztési igazgatója a kreatív gazdaság kapcsán az amerikai közgazdász Richard Florida elméletét említette, aki a prosperitás zálogát a 3T-ben, azaz a tehetségben, a technológiában, és a toleranciában vélte felfedezni. A tehetség a rendelkezésre álló humánerőforrás minőségét, a technológia az adott terület gazdasági-technológiai fejlettségét foglalja magában, míg a tolerancia azt a befogadó és inspiratív társadalmi-kulturális környezetet jelenti, amelynek alaptulajdonságai a nyitottság, az alkotás és a siker társadalmi megbecsültsége, tisztelete, illetve az egymás iránti tolerancia, az egyéni és kisebbségi vélemények elfogadása.
"Mindannyian vezetők vagyunk"
A munkatársak és csapat hatékonysága, illetve, hogy a dolgozók képességeit mennyire aknázzuk ki, nagy mértékben függ a vezető személyiségétől. Kürti Tamás úgy gondolja, hogy alapjában véve mindannyian vezetők vagyunk, de nem mindenki képes a szervezeti szintű vezetésre. Aki szeretne felelősséget vállalni, hatással akar lenni másokra, az nagy valószínűséggel képes szervezeti vezetésre, ám a kitartásán múlik, hogy ezt eléri-e, vagy mindez csak az életvezetésre koncentrálódik. Joseph B. White hidegvérű és melegvérű alapattitűddel rendelkező vezetőket különböztet meg. Míg az előbbi: fegyelmezett, ellenőrző, hűvös, tárgyilagos, gazdasági, analitikus szemléletű, aki figyel minden apró részletre, addig a melegvérű vezető gondoskodó, személyes fejlődést támogató, csapatépítő, feladat delegáló, humánus szemléletű, jól kommunikáló, bizalmat képes kelteni, képviseli az érdekeket. A piramis csúcsán a hideg és melegvérű attitűdöt egyyaránt bíró, "nagyszerű vezető" található, amelynek ismérvei, hogy kockázat kereső, innovatív, helikopterszemléletű, sziporkázó jellem és a tehetségeket felkutató. A Kürt Zrt. kutatás-fejlesztési igazgatója úgy véli, ezek a nagyszerű vezetők sikereiket csapataik sikerein keresztül érik el, többet foglalkoznak antropológiával, mint technológiával, illetve sok apró újjítással, mint grandiózus elképzelésekkel.
Forrás: hrportal.hu
