Strukturált interjú
Az első személyes találkozásra a munkaadó és a pályázó között általában az interjú alkalmával kerül sor. A beszélgetés hivatott eldönteni, érdemes-e egy esetleges tesztelés alkalmával újból összeülni. A kiválasztási folyamatnak számtalan formája van: lehet egy félórás-órás beszélgetés a személyzeti osztály egyik munkatársával, a leendő közvetlen felettessel, esetleg mindkettőjükkel együtt, lehet egy stresszinterjú, vagy lehet egy háromlépcsős interjúsorozat, esetleg egy komplex kiválasztási rendszer, amely egyaránt tartalmaz interjú(ka)t, teszteket és Assessment Centert.
A beszélgetésnek -akár strukturált, akár strukturálatlan, kötetlen formában zajlik le- végső célja, hogy mindkét fél még egyszer mindent átgondoljon: a jelölt azt, hogy valóban érdekli-e a szóban forgó ajánlat, a munkaadó vagy képviselője azt, vajon megfelelhet-e beszélgető partnere a megbízást adó vállalat által összeállított elvárás szintnek. A központi témák az életút, előélet, képzettség, számítógépes- és nyelvismeret, valamint az egyéb készségek feltárása, a cél pedig: megtudni, mire alkalmas a jelölt és mire nem.
Az alábbiakban összefoglaljuk a strukturált és strukturálatlan interjú módszereit, illetve ezek elemeit.
Strukturálatlan interjú esetében a beszélgetés kötetlen formája több teret hagy a beszélőnek. A jó kommunikációs készségű pályázónak alkalma van arra, hogy feleleteivel számára előnyös terepre irányítsa a társalgást. Így azokat a sikereit, képességeit, tapasztalatait is szóba hozhatja, amelyek esetleg nem kötődnek szigorúan az illető feladatkörhöz, mégis elősegítik a kedvező benyomás kialakítását.
A strukturált interjú kötött módszer, ahol az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális esélyt hagynak a beszélgetés rendjének befolyásolására. Többnyire egy személy (egy humán erőforrás szakember, leendő főnök, kisebb cégeknél az ügyvezető) előre megtervezett kérdésrendszert alkalmazva igyekszik megtudni a pályázóról minél többet, próbálja minél jobban megismerni, keresi benne a követelményeinek megfelelő szakembert. E strukturált interjúk révén elérhető, hogy más-más interjúzók ugyanazokat az egyéneket figyelve körülbelül ugyanazokat az eredményeket kapják. Mindegyik interjúalanynak ugyanazokat a kérdéseket kell feltenni, lehetőleg ugyanabban a formában és sorrendben.
Kontrollált tudományos kísérletek is azt mutatják, hogy az interjúk strukturálása fokozhatja az interjú beválási előrejelzési értékét. Kutatások támasztják alá, hogy mind a kérdések sorrendje, mind a kérdésekben elhangzó szavak erősen befolyásolják a választ. Ha az interjú készítője előre felkészül a kérdésekkel, és ehhez ragaszkodik az interjú alatt, nem téveszti össze a rokonszenves embert a megfelelő jelölttel. Csak akkor tudja a pályázókat tárgyilagosan összehasonlítani (önmagát arra szorítani, hogy a munkával kapcsolatos tényeknek higgyen, és személyes véleménye kevésbé befolyásolja), ha mindenkit ugyanazok elé a követelmények elé állít. Ebből eredően a strukturált interjúknak magas a reliábilitásuk (megbízhatóságuk). Egy mechanikus értékelő-procedúra segítségével a jelöltek jövőbeli magatartása sokkal jobban előrejelezhető, tehát a prognosztizált validitás (érvényesség) is relatíve magas.
A strukturált interjúk az előrelátó tervezés és a mértéktartó megvalósítás eredményei. Ahhoz, hogy egy kétórás felvételi beszélgetésből lényegi információkat lehessen szerezni, legalább ugyanennyit kell rá készülni. Az interjú megtervezésével biztosítani kell, hogy minden kritériumot megvizsgálunk és a jelöltekkel egyformán bánunk.
Forrás: cons.hu
